<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name></provider_name><provider_url>https://talentum.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Talentumok Világa</author_name><author_url>https://talentum.cafeblog.hu/author/talentumok_vilaga/</author_url><title>Raphael, a sellő</title><html>&lt;p&gt;&lt;span class=&quot;userContent&quot;&gt;Raphael egy csoda szép sellő volt, aki mindenáron a Holdat&lt;br /&gt; szerette volna elnyerni. Barátai a delfinek elkísérték amerre csak járt&lt;br /&gt; mindenben társai voltak Raphaelnek, de valahogy ezt a Holdas dolgot sosem értették igazán. &lt;br /&gt; &lt;br /&gt; Miért lehet szük&lt;span class=&quot;text_exposed_show&quot;&gt;sége ilyesmire? &lt;br /&gt; Valamelyik este kiúsztak a nyílt tengerre, de nem a megszokott helyükre, hanem új vizekre eveztek. Csoda szép volt a víz mély kékjének és az éj ragyogó fényeinek váltakozása, ahogy úsztak a semmibe.&lt;br /&gt; Egyszerre Raphael megtorpant. A barátai nem értették miért pont itt álltak meg, és miért ily hirtelen. Hallva a delfinek zavarodottságát magyarázatként csak ennyit mondott:&lt;br /&gt; -Már értem!&lt;br /&gt; -De mit értesz, Raphael?&lt;br /&gt; -A lényeget.&lt;br /&gt; -Mégis minek a lényegét?&lt;br /&gt; -Mindvégig rossz célért küzdöttem, észre sem vettem, hogy valójában&lt;br /&gt; minden ami kellhet bennem van, a kezdetektől fogva.&lt;br /&gt; &lt;br /&gt; Raphael egyszerre kiemelkedett a vízből és az uszonyai&lt;br /&gt; helyére szárnyak nőttek. Ebben a pillanatban meglelte magában a békét és a teljességet, amit mindig is keresett. &lt;br /&gt; &lt;br /&gt; Nagy Kata írása.&lt;br /&gt;www.talentumok.com&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://talentum.cafeblog.hu/files/2015/01/sellő-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>