<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name></provider_name><provider_url>https://talentum.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Talentumok Világa</author_name><author_url>https://talentum.cafeblog.hu/author/talentumok_vilaga/</author_url><title>Jéghegy</title><html>Élj úgy, mintha mindennap az utolsó volna. A szeretteiddel éreztesd, tudasd, hogy szereted őket. Mondd el nekik, amit irántuk érzel. Nem tudhatod, hogy mikor kell menned. Időnként ürítsd ki a batyudat. Ne hordozz sérelmeket, haragot, megbántottságot.

Törekedj a megbocsátásra. Bocsáss meg másoknak. Bocsáss meg önmagadnak. Keress alkalmat, hogy elmondhasd az érzéseidet, gondolataidat. Keress alkalmat arra, hogy együtt lehess azokkal az emberekkel, akik fontosak neked. Ne várj a holnapra, lehet, hogy sohasem jön el. Ezek általánosságok, de nagy igazságot hordoznak. Jó lenne, ha e szerint élnénk az életünket, a mindennapjainkat.

Ne félj elmondani az érzéseidet, nem tudod, mit szalasztasz el. Ne félj a reakcióktól. Te megtetted a lépést. Te tudattad, amit szerettél volna. Nem marad benned hiányérzet, nem okolod magad később, hogy miért nem tetted meg, miért nem mondtad el akkor, mikor lehetőséged volt rá. Az, hogy a másik ember mit kezd az elmondottakkal, hogy hogyan reagál rá az már az ő története. Nem mindig tűnik pozitívnak a reakció, a válasz. De van mikor ez az első lépés ahhoz, hogy megtörd a jeget. A jéghegynek sok idő kell, míg felolvad.

Forrás: &lt;a href=&quot;http://integralcsaladallitas.wordpress.com/&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Élet – Tér – Kép&lt;/a&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://talentum.cafeblog.hu/files/2014/10/ne-vc3a1rj-a-holnapra-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>