Probl\u00e9m\u00e1ink vannak az elenged\u00e9ssel \u00e9s m\u00e9g enn\u00e9l is nagyobb probl\u00e9m\u00e1k az elfogad\u00e1ssal. Akkor \u00e9rezz\u00fck magunkat biztons\u00e1gban, ha mi adhatunk a m\u00e1sik embernek. Ilyenkor dominanci\u00e1ba ker\u00fcl\u00fcnk, mi vagyunk az er\u0151sebbek \u00e9s a m\u00e1sikat t\u00e9rdre k\u00e9nyszer\u00edtj\u00fck. Adunk, adunk, adunk \u00e9s k\u00f6zben el nem fogadunk. Nem tudunk elfogadni, mert akkor nek\u00fcnk kellene let\u00e9rdelni \u00e9s \u00edgy kiszolg\u00e1ltatott helyzetbe ker\u00fcl\u00fcnk, \u00e9s ett\u0151l f\u00e9l\u00fcnk. F\u00e9l\u00fcnk al\u00e1rendel\u0151dni, megengedni \u00e9s elengedni. F\u00e9l\u00fcnk, mert t\u00fal sok err\u0151l a negat\u00edv eml\u00e9k\u00fcnk.<\/p>\r\n
Amikor gyermekek voltunk, mi t\u00e9rdelt\u00fcnk \u00e9s a sz\u00fcleink adtak nek\u00fcnk. \u00dagy ahogy tudt\u00e1k, ahogy akart\u00e1k. \u00c9s mi befogadtuk, m\u00e1st nem tehett\u00fcnk, mert ott csak t\u00e9rdelhet\u00fcnk. A gyermekkori rendszerben \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00fcnk. Befogadunk mindent amit kapunk \u00e9s azt is amit nem kapunk, v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Majd amikor feln\u00f6v\u00fcnk, gyorsan fel\u00e1llunk \u00e9s ut\u00e1na m\u00e1r csak adunk. Adunk, hogy \u00e1llva maradhassunk. \u00c1llva nagyok vagyunk, \u00e9s azt gondoljuk, \u00e1llva biztons\u00e1gban vagyunk.<\/p>\r\n
Adunk, de mit \u00e9s hogyan adjuk?!<\/p>\r\n
Azt adjuk, azt tudjuk adni amit kaptunk! \u00c9s bizony \u00fagy adjuk, ahogy kaptuk. M\u00e1soljuk, ut\u00e1nozzuk a gyermekkorb\u00f3l hozott mint\u00e1kat. Nem tudjuk m\u00e1sk\u00e9nt, csak \u00edgy tudjuk, mindaddig am\u00edg felel\u0151ss\u00e9get nem v\u00e1llalunk \u00e9s nem v\u00e1ltoztatunk.<\/p>\r\n
Mindent ami vagy, azt otthonr\u00f3l, a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l hozod. B\u00e1rmiv\u00e9 v\u00e1lhatsz, az m\u00e1r a te egy\u00e9ni felel\u0151ss\u00e9ged! <\/strong><\/p>\r\n Ahhoz, hogy v\u00e1ltoztatni tudjunk, \u00fajra le kell t\u00e9rdelni \u00e9s mindazt ami eddig volt, el kell engedni.<\/strong> R\u00e9gi mint\u00e1kat, hiedelmeket, \u00edg\u00e9reteket, ak\u00e1r \u00e9rt\u00e9kesnek t\u0171n\u0151 \u00e9rt\u00e9krendeket. El kell engedni, hogy legyen felszabadult t\u00e9r ahova befogadhatunk \u00faj dolgokat, \u00e9rz\u00e9seket, \u00e9rt\u00e9keket. Az elenged\u00e9shez le kell t\u00e9rdelni. Al\u00e1 kell rendel\u0151dni valaki-valami nagyobbnak \u00e9s neki kell odaadni a r\u00e9git. Meg kell l\u00e1tnom azt, hogy van valaki-valami ami nagyobb, er\u0151sebb mint \u00e9n \u00e9s el tud mindent vinni ami nekem m\u00e1r nem kell, ami r\u00e9gi.<\/p>\r\n T\u00e9rdel\u00fcnk \u00e9s elenged\u00fcnk \u00e9s ugyanabban a pillanatban el is fogadunk.<\/strong> Elfogadjuk, hogy mindez megt\u00f6rt\u00e9nhet vel\u00fcnk. Ezut\u00e1n k\u00e9pesek lesz\u00fcnk id\u0151r\u0151l-id\u0151re let\u00e9rdelni, \u00e9s m\u00e1sokt\u00f3l is elfogadni. Mert meg\u00e9rezz\u00fck, hogy ez tulajdonk\u00e9ppen j\u00f3 nek\u00fcnk. J\u00f3, hiszen mik\u00f6zben t\u00e9rdel\u00fcnk, vissza eml\u00e9kez\u00fcnk, hogy milyen is volt kicsinek lenni, meg\u00e9lni azt, hogy ak\u00e1rhogyan is, de gondoskodnak r\u00f3lunk. H\u00e1tra d\u0151l\u00fcnk, \u00e9s hagyjuk. Hagyjuk, mert felismerj\u00fck, hogy am\u00edg t\u00e9rdel\u00fcnk addig tulajdonk\u00e9ppen er\u0151t gy\u0171jt\u00fcnk.<\/p>\r\n Jelenleg a vil\u00e1g napr\u00f3l-napra folyamatosan v\u00e1ltozik, \u00f3ri\u00e1si rugalmass\u00e1got k\u00f6vetel t\u0151l\u00fcnk, hogy vele egy\u00fctt haladni tudjunk. Ahhoz, hogy v\u00e1ltoztassunk, meg kell tanulnunk elengedni \u00e9s elfogadni. Mert a v\u00e1ltoz\u00e1s nem m\u00e1s, mint elengedni a r\u00e9git \u00e9s befogadni valami \u00fajat helyette. Amikor v\u00e1ltoz\u00e1s van, akkor t\u00e9rdel\u00fcnk.<\/p>\r\n T\u00e9rdel\u00fcnk, ahogy any\u00e1nk el\u0151tt kellet volna t\u00e9rdeln\u00fcnk gyermekk\u00e9nt, hogy a szeretet\u00e9t befogadjuk. Az anya a szeretet\u00e9t osztja meg a gyermekkel, az apa a stabilit\u00e1st, biztons\u00e1got \u00e9s hitet. A v\u00e1ltoz\u00e1shoz, az elenged\u00e9shez \u00e9s befogad\u00e1shoz az any\u00e1nkhoz kell k\u00f6zelebb l\u00e9pn\u00fcnk, el\u00e9je kell let\u00e9rdelj\u00fcnk.<\/strong> Meg kell n\u00e9zn\u00fcnk magunkban az any\u00e1nkhoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyainkat, \u00e9rz\u00e9seinket. Ahhoz, hogy k\u00e9pes legyek v\u00e1ltoztatni, meg kell l\u00e1tnom any\u00e1mban az Embert<\/strong>. Az embert, akinek az anyas\u00e1ga, az hogy az \u00e9n any\u00e1m legyen, mind\u00f6ssze egyetlen szerepe. S a szerepek m\u00f6g\u00f6tt, ott van az ember, a saj\u00e1t m\u00faltj\u00e1val, megtapasztalt \u00e9lett\u00f6rt\u00e9neteivel, gondolataival \u00e9s \u00e9rz\u00e9seivel. Megl\u00e1tom \u00e9s felismerem, hogy \u0151 is elszenvedett dolgokat, \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan-amilyen. Megl\u00e1tom azt, hogy tulajdonk\u00e9ppen \u00e9n is a m\u00faltat \u00e9s a sz\u00fcl\u0151ket hib\u00e1ztatom az\u00e9rt, hogy \u00e9ppen milyen min\u0151s\u00e9g\u0171 sorsot \u00e9lek, szenvedek el. Ez az els\u0151, amit fel kell ismerjek!<\/p>\r\n Azt, hogy hib\u00e1ztatom, okolom a sorsot, a m\u00faltat a sz\u00fcleimet. Az\u00e9rt, hogy adtak, nem adtak, nem \u00edgy vagy \u00fagy adtak\u2026minden\u00e9rt \u00e9s b\u00e1rmi\u00e9rt. A l\u00e9nyeg, hogy \u00e9n nem v\u00e1llalok felel\u0151ss\u00e9get! Kialak\u00edtom saj\u00e1t gondolataimat r\u00f3luk \u00e9s a m\u00faltr\u00f3l, t\u00f6rt\u00e9neteket gy\u00e1rtok \u00e9s magyar\u00e1zok meg a saj\u00e1t fejemben. Olyan ez, mint egy r\u00f6geszme, m\u00e1r ir\u00e1ny\u00edt mindent. T\u00faln\u0151tt rajtam, mert \u00e9n engedtem. Felzab\u00e1lta gondolataimat \u00e9s \u00e9rz\u00e9seimet a m\u00falt, itt maradtam \u00fcresen. \u00dcresen, mert mindazt ami volt \u00e9s akik abban r\u00e9szt vettek, nem ismerem el. Megtagadom \u0151ket, mert \u00fagy \u00e9rzem, csak elvettek t\u0151lem, bel\u0151lem. Amikor id\u00e1ig eljutunk, val\u00f3ban nem tudunk semmit elfogadni, befogadni \u00e9s teljesen egyed\u00fcl maradunk.<\/p>\r\n Pedig tetszik vagy nem, ekkor is t\u00e9rdel\u00fcnk. Vannak olyan helyek \u00e9s emberek ahol \u00e9s akik el\u0151tt mindig t\u00e9rdel\u00fcnk. Ilyenek a sz\u00fcleink, a gyermekkori rendszer\u00fcnk. Itt mi mindig kicsik lesz\u00fcnk. S ez tulajdonk\u00e9ppen j\u00f3 is lehetne nek\u00fcnk. J\u00f3 lenne, ha j\u00f3l tudn\u00e1nk haszn\u00e1lni, tudn\u00e1nk \u00e9lni ezzel a lehet\u0151s\u00e9ggel.<\/p>\r\n Ahhoz, hogy v\u00e1ltoz\u00e1s lehessen az \u00e9letedben, any\u00e1d el\u00e9 kell let\u00e9rdelned, meg kell \u0151t l\u00e1tnod, fel kell ismerjed! T\u00fal kell l\u00e1ss rajta \u00e9s meg kell l\u00e1tnod benne azt az energia min\u0151s\u00e9get amit csak \u0151 adhat oda neked: A SZERETETET! <\/strong><\/p>\r\n Let\u00e9rdelsz el\u00e9je, elengeded a m\u00falt f\u00e1jdalm\u00e1t, az elv\u00e1r\u00e1saidat \u00e9s a neheztel\u00e9sedet, s mindezt az\u00e9rt teszed, hogy te magad tov\u00e1bb l\u00e9phess az \u00e9letedben. Elengeded \u00e9s ezzel meg is ny\u00edlt\u00e1l fel\u00e9je \u00e9s azt veszed \u00e9szre, hogy sz\u00edvedet bet\u00f6lti valami \u00faj, meleg \u00e9rz\u00e9s, \u00e1tj\u00e1rja szeretet energi\u00e1ja. Itt kezd\u0151dhet el a v\u00e1ltoz\u00e1s, itt kezd\u0151dik minden!<\/p>\r\n Ha ezt megtetted, akkor mondhatod el, hogy: Elfogadom a m\u00faltat, h\u00e1l\u00e1s vagyok, hogy eddig elk\u00eds\u00e9rt \u00e9s \u00e9n most tov\u00e1bb l\u00e9pek, tiszta lappal \u00faj \u00e9letet kezdek! <\/strong>Ez az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s el\u0151re. Amikor ez megt\u00f6rt\u00e9nik, akkor ezen k\u00edv\u00fcl m\u00e9g nagyon sok minden t\u00f6rt\u00e9nik a h\u00e1tt\u00e9rben. Amikor t\u00e9rden \u00e1llsz \u00e9s elfogadod a szeretetet, akkor elfogadod, hogy van valami ami n\u00e1lad nagyobb, t\u00f6bb, er\u0151sebb, meg\u00e9rzed a Mindens\u00e9g erej\u00e9t a te er\u0151tlens\u00e9gedhez k\u00e9pest. Meg\u00e9led, hogy ez a valami ez olyan \u00f3ri\u00e1si, hogy \u0151 meg tud tartani t\u00e9ged. \u00c9rzed a biztons\u00e1got \u00e9s ett\u0151l m\u00e9g jobban elengedsz. Elengeded a fejedben eddig fel\u00e9p\u00edtett hiedelmeket \u00e9s gondolati k\u00e9nyszereket, elkezded fel\u00e9p\u00edteni a saj\u00e1t hitrendszeredet. Meg\u00e9rezted \u00e9s most m\u00e1r meg is akarod \u00e9rteni, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nt veled. Elkezded keresni, tanulni \u00e9s azt\u00e1n \u00e9lni a t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geket, a RENDET<\/strong>.<\/p>\r\n J\u00f3l tudjuk, ahogy fent, \u00fagy lent! S amikor ezt \u00e9lem, amikor betartom ezt a rendet, akkor rend lesz az \u00e9letemben! Fent vannak a sz\u00fcl\u0151k, s \u00e9n lent vagyok hozz\u00e1juk k\u00e9pest. Ha befogadom, magamba fogadom \u0151ket, azt az energi\u00e1t amit rajtuk kereszt\u00fcl kaphatok meg, akkor elindul a val\u00f3di v\u00e1ltoz\u00e1s az \u00e9letemben! <\/strong><\/p>\r\n Hiszen ekkor felismerem, hogy ap\u00e1mb\u00f3l \u00e9s any\u00e1mb\u00f3l vagyok, elismerem \u0151ket \u00e9s amikor ez megt\u00f6rt\u00e9nik, megl\u00e1tom azt a t\u00f6bbet magamban, aki \u00c9N vagyok tulajdonk\u00e9ppen. Az az \u00c9N aki k\u00e9pes meg\u00e9rteni \u00e9s elfogadni, befogadni, v\u00e1ltozni \u00e9s v\u00e1ltoztatni. \u00c9N vagyok, a gyermek, aki befogadja \u0151ket, hogy teljes lehessen, hogy ez\u00e1ltal val\u00f3di \u00e9s teljes \u00e9letet \u00e9lhessen! <\/strong><\/p>\r\n Ahhoz, hogy meg\u00e9lhess\u00fck magunkban az Egys\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t ak\u00e1r csak pillanatokra, ezek a l\u00e9p\u00e9sek alapvet\u0151ek.<\/p>\r\n A Val\u00f3di v\u00e1ltoz\u00e1s az ilyen, ennyi tudatos meg\u00e9rt\u00e9st \u00e9s munk\u00e1t ig\u00e9nyel.<\/strong> Ha mindezt megteszed, a siker nem marad el!<\/p>\r\n