Varázslat az, ami az élet, varázslat maga a létem.
A fényt szolgáltan odafent, s jutalmat kaptam idelent.
Megpihenni jöttem ide, ajándékul kaptam ezt a létet.
Az érzés mi bennem van angyali, s angyalként jöttem élni itt.
S, hogy több lehessek mint angyali, a Földön megkaptalak téged is.
Az érzés nem változott, minden a régi.
Mégis van valami, mi többé teszi az eddigit.
Láthatom a szememmel, mit eddig csak éreztem.
S tapinthatom a kezemmel, mit eddig csak sejtettem.
Ajándékul kaptam az életem!
S tán volt, hogy elfeledtem: nem emberként kellene élnem.
Más vagyok mint mások, az emberitől távol állok.
Angyalként érkeztem, angyaliként lélegzem.
Angyal voltam odafent, s angyal lehetek idelent.
Ajándékul kaptam én ezt a Földi életet!
Fényemmel szolgáltam a fény oldalát, tettem mit a Lelkem diktált.
S kértem, kértem én, hogy megélhessem a Földi fényt.
Kértem, hogy megadasson, hogy érezzem idelent, amiért annyit tettem odafent.
S most itt vagyok. Megérkeztem!
/Dömötör Aletta – www.talentumok.com/