Tudni, látni veszélyes dolog…mondták, de nem értettem. A napokban olyan dolgokkal kerültem szembe a saját életemmel kapcsolatosan, melyek mélyen megdöbbentettek. Egyértelműen és tisztán láttam, éreztem dolgokat, konkrét történeteket. Kiborultam, majd összeszedtem magamat és megdolgoztam. Majd elgondolkoztam: – Ha mindenki tudná azt, hogy bármire ami történt ebben az életben vissza lehet emlékezni, akkor vajon hogyan viselkednénk,… Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén állt egy óriási fa, a Tündérek lakja. Ott él az iciri – piciri kis tündér, Szófia. Szófia vidáman játszott minden nap tündér barátaival. Sokszor fogócskáztak, Szófia volt az, akit mindig fogónak választottak. Ő ennek még örült is, úgy érezte kitüntették ezzel a többiek. Nagy büszkén futott utánuk,… Tovább »

Tudom mikor „mozizok”, pontosabban rögtön nem, csak amikor valami kizökkent belőle, addig csak pörögnek a fejemben a képek. Nézek ki a fejemből és számtalan helyen járok, beszélgetéseket játszok le magamban, helyzeteket látok magam előtt, és mint a filmkockák peregnek le előttem az események. Aztán hozzám szólnak, vagy csak valamit észreveszek és visszatérek. Olyankor nem is… Tovább »

Problémáink vannak az elengedéssel és még ennél is nagyobb problémák az elfogadással. Akkor érezzük magunkat biztonságban, ha mi adhatunk a másik embernek. Ilyenkor dominanciába kerülünk, mi vagyunk az erősebbek és a másikat térdre kényszerítjük. Adunk, adunk, adunk és közben el nem fogadunk. Nem tudunk elfogadni, mert akkor nekünk kellene letérdelni és így kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk,… Tovább »

Mindent, ami vagy, azt otthonról, a szülőktől hozod. Bármivé válhatsz, az már a te egyéni felelősséged! Váradi Andrea... Tovább »

Körbevesznek minket energiák. Itt vannak körülöttünk, bennünk, az életünk részévé váltak és mi az energia részévé váltunk. Működtet minket, életünket. Érdemes megismerni működésüket, áramlását, az irányát és főként azt, hogy hogyan lehet egyensúlyt teremteni az energiák áramlásában, áramoltatásában. ADOK-KAPOK EGYENSÚLYA Amikor az adok-kapok egyensúlyát tartjuk szem előtt, akkor meg kell, hogy lássuk, hogy nem csak… Tovább »

Előbb vagy utóbb, de mindannyian elérkezünk ahhoz a pillanathoz, amikor egyszerűen csak leülünk, behunyjuk szemünket és várunk. Várunk, hogy valami történjen. Valami történjen kívül, vagy belül, vagy akár egyszerre. Ez az a pont, amikor már nem bírjuk tovább uralni életünket, gondolatainkat, érzelmeinket. Ez az a pont ahol elgondolkozunk, hogyan tovább, mit tegyünk, hogy ne bolonduljunk… Tovább »

A Jégcsarnokban volt még egy jéghegy, mely eddig előttem is rejtve maradt. Az egy olyan jéghegy volt, ami saját magát tudta mozgatni, és míg a többit szétolvasztottam ő elrejtőzött és még magasabbra nyúlt, csak erősödött. Én gyanútlanul bóklásztam a gyönyörű virágos rétemen és csodáltam a tó gyönyörű tükrét és egyszer csak ott termett az a… Tovább »

Átléptem egy kapun, magamra néztem, s bőröm fénytől izzott. Csodálkozva néztem magamra, hogy mi is történt velem…? Örültem végtelenül, majd kiugrottam a bőrömből, de nem értettem mitől is fénylek így. Felnéztem hirtelen és fekete ajtókat láttam magam körül, ruhám ujjából egy marékra való aranyló kulcs csúszott a kezembe. Nem tudtam mit kezdjek velük, de újra… Tovább »

Itt állunk megrendülten, mert egy váratlan pillanat örökre magával ragadott téged. Nem voltunk felkészülve erre. Bár tudtuk, hogy egyszer ennek meg kell történnie, mégsem gondoltuk, hogy ez az egyszer már most lesz. Talán sosincs olyan pillanat ami jó lenne, ami megfelelő lenne az ilyen fajta elengedésre. Itt állunk és emlékezünk…rád emlékszünk, akit a halál kiragadott… Tovább »